Paks Város Önkormányzata 20/199. (IX. 30.) számú rendelete
A KÖZMŰVES VÍZELLÁTÁSRÓL ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉSRŐL
Paks Város Önkormányzata a közműves vízellátásról és szennyvízelvezetésről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1.§
E rendelet hatálya kiterjed Paks közigazgatási területén lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosaira, bérlőire, továbbá vízellátást, vagy szennyvízelvezetést igénybe vevő egyéb személyekre (továbbiakban: fogyasztó), valamint a vízellátást és szennyvízelvezetési tevékenységet ellátóra (továbbiakban: szolgáltató).
A szolgáltatási jogviszony alanyai
2.§
Paks vízellátását és szennyvízelvezetését, illetve tisztítását, mint szolgáltató a Paksi Víz- és Csatornamű Kft. végzi.
3.§
A fogyasztó csoportok az igénybevétel jellege szerint:
a) Lakossági fogyasztók, ide értve azokat is, akik egy fogyasztási helyen, lakóingatlanon folytatják vállalkozói tevékenységüket, vízfelhasználás nélkül.
b) Közületi fogyasztók: gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, illetve magánszemélyek, szociális, egészségügyi, oktatási és önkormányzati célokat szolgáló intézmények, illetve szervezetek.
A szolgáltatási szerződés
4.§
1) A szolgáltatás a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött szerződésen alapszik.
A szerződések megkötéséig a már meglévő szolgáltatói - fogyasztói jogviszony a PTK-ban, a 38/19995. (IV.5.) Korm. rendeletben valamint a vonatkozó más jogszabályokban foglaltaknak feleljen meg.
A már folyamatosan teljesített szolgáltatásokra a szerződés írásban való megküldését a szolgáltató kezdeményezi. Az esetleges vélemény eltérések a településen (és egy műszaki rendszeren) belül - az önkormányzattal lefolytatott egyeztetésnek megfelelően - csak egységesen kezelhetők (fogadhatók el, vagy utasíthatók vissza).
A 30 napon belül vissza nem küldött szerződés - már folyó szolgáltatásnál - jogérvényesnek tekintendő.
2) A fogyasztók és a szolgáltató között létrejövő szolgáltatási szerződések fajtái:
a) Szolgáltatási szerződés ivóvíz szolgáltatására és szennyvízcsatorna használatára magánszemélyek részére.
b) Szolgáltatási szerződés ivóvíz szolgáltatására és szennyvízcsatorna használatára gazdálkodó szervezetek és intézmények (közületi fogyasztók) részére.
c) Szolgáltatási szerződés ivóvíz szolgáltatására és szennyvízcsatorna használatára társasház közösségek, lakásszövetkezetek és bérlakást kezelők, illetve üzemeltetők részére.
d) Szolgáltatási szerződés ivóvíz szolgáltatására és szennyvízcsatorna használatára mellékmérővel rendelkező fogyasztók részére (ingatlan tulajdonosa, vagy ingatlan tulajdonosi szerve hozzájárulásával).
e) Szolgáltatási szerződés ivóvíz szolgáltatására mellékmérővel felszerelt locsolóvíz használatra.
3) A szolgáltatási szerződést a szolgáltató általános esetben az ingatlan tulajdonosával köti meg.
A szolgáltatási szerződés - a tulajdonos hozzájárulásával - a bérlő (vagy más jogcímen használó) és a szolgáltató között is megköthető.
4) Közös tulajdonú ingatlanról történő víziközmű-használat igénybevétele esetén a tulajdonostársak megállapodása szerinti tulajdonos jár el a tulajdonosok képviseletében. Amennyiben a képviselet ellátását egyik tulajdonos sem vállalja, úgy a tulajdont ténylegesen használó tulajdonos, ha ilyen nincs, a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos tekintendő fogyasztónak.
Egyenlő tulajdoni részek esetén a tulajdonosok közül a ténylegesen használó, illetve az ingatlan-nyilvántartásba elsőként bejegyzett tekintendő fogyasztónak.
Víziközmű fejlesztési hozzájárulás
5.§
1) A gazdálkodó szervezetek a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet szerint víziközmű fejlesztési hozzájárulást fizetnek. A víziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetése a vízellátásra és a szennyvízcsatorna használatra egyaránt vonatkozik. A fizetendő víziközmű fejlesztési hozzájárulás mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A víziközmű fejlesztési hozzájárulást a szolgáltató részére kell megfizetni. A szolgáltató a víziközmű fejlesztési hozzájárulásból befolyt összeget a település víziközműveinek fejlesztésére köteles fordítani.
2) A megállapított víziközmű fejlesztési hozzájárulás befizetésének elmaradása esetén a szolgáltató a kontingens igénybevételére vonatkozó hozzájárulását (új bekötésnél a bekötéshez való hozzájárulását) nem köteles megadni.
3) Ha a gazdálkodó szervezet, vagy ilyen tevékenységet folytató magánszemély vízigénye a kontingens fölé növekszik, vagy ha a lakossági fogyasztó - akár az ellátó-elvezető rendszer változatlan hagyása mellett - úgy kezd vállalkozásba, hogy ez vízigény növekedéssel jár, köteles ezt a szolgáltatónak írásban jelezni és az így megállapított víziközmű fejlesztési hozzájárulást megfizetni.
A szolgáltató és a fogyasztó ellátórendszerhez kötődő feladatai és felelősségi kérdései
6.§
1) Vízellátásnál a szolgáltató üzemeltetésében áll és felelősségi köréhez tartozik a közterületi nyomóvezeték a csatlakozást biztosító idommal, a bekötővezeték az esetleges szabályozószerelvénnyel, csapszárral és csapszekrénnyel, a vízmérő méretlen oldali elzáró szelepe, a vízmérő (a visszacsapó szeleppel).
2) Vízellátásnál a szolgáltatási pont a bekötési vízmérő fogyasztó felöli oldalához csatlakozó elzáró szerelvény mérő felöli pontja, elzáró szerelvény hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz vége, vízmérő hiányában a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz vége. Minden ezt követő szerelvény, tömítés, vezeték, berendezés és a vízmérőakna (vízmérőhely) a házi ivóvízhálózat része, mely a fogyasztó üzemeltetésében áll és az ő felelősségi körébe tartozik.
3) Szennyvízelvezetésnél a szolgáltató üzemeltetésében áll és felelősségi körébe tartozik a közterületi szennyvízelvezetőmű, az utcai bekötő (tisztító) akna, illetve csatlakozó idom, és a bekötőcsatorna az ingatlanon belüli ellenőrző akna (illetve tisztítóidom) kimenti oldaláig, ennek hiányában az ingatlan határvonaláig.
4) Szennyvízelvezetésnél a szolgáltatási pont a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m-re telepített házi ellenőrzőaknának (illetve tisztítóidomnak) a kimeneti oldala, ennek hiányában az ingatlan határvonala. Minden ezt követő akna (házi elvezető akna, stb.) idom csatorna, műtárgy és berendezés (előtisztító, zsírfogó, stb.) a házi szennyvízhálózat része, mely a fogyasztó üzemeltetésében áll és az ő felelősségi körébe tartozik.
A szolgáltató kötelezettségei
7.§
A szolgáltató kötelezettségei:
a) A víziközmű hálózat folyamatos üzemeltetése.
b) A vízellátás biztosítása a bekötött ingatlanoknál (gazdálkodó szervezetéknél a kontingens mértékéig).
c) A szennyvízelvezetés (és - tisztítás) folyamatos biztosítása a bekötött ingatlanoknál.
d) A szolgáltató felelősségi körébe tartozó víziközmű rendszer hibaelhárítása és karbantartása.
e) Ügyeleti rendszer működtetése.
f) Üzemkimaradás vagy tervezett karbantartás esetén tartálykocsis ivóvízellátás e rendelet 13.§-ban foglaltak szerint.
g) Vízmérő leolvasás, számlázás és díjbeszedés.
h) Bekötési vízmérők hitelesítése, javítása cseréje.
A fogyasztó kötelezettségei
8.§
A víziközmű ellátásban résztvevő fogyasztó kötelezettségei:
a) A víziközmű szolgáltatást csak a szolgáltató hozzájárulásával veheti igénybe.
b) Az új bekötést (rákötést) a szolgáltatónál meg kell rendelni.
c) Az építési és használatbavételi engedélyhez a szolgáltató nyilatkozatát a fogyasztónak vagy megbízottjának be kell szereznie.
d) Gazdálkodó szervezetek vízigényt, illetve a vízhasználatot érintő tevékenység változását, továbbá ha a lakossági fogyasztó vállalkozásba kezd, úgy azt a fogyasztó a szolgáltató felé köteles írásban jelezni.
e) Saját vízbázis (kút) használata esetén az abból származó szennyvíz csatornába bocsátását a szolgáltató felé be kell jelenteni.
f) A fogyasztónak a felelősségi körébe tartozó házi víziközmű hálózat karbantartásáról gondoskodni kell.
g) Gondoskodni köteles a saját ivóvíz- és szennyvízcsatorna rendszerének folyamatos ellenőrzéséről, a rejtett hibákból adódó vízelfolyás elkerülésére a fogyasztás mértékének figyelemmel kiséréséről, a vízmérőhely (akna) hozzáférhetőségének és a leolvasás lehetőségének biztosításáról, a vízmérő rongálás és fagy elleni védelméről és a plombák, illetve zárak sértetlenségéről.
h) A fogyasztó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni az ingatlanon lévő víziközmű hálózat szolgáltató által történő ellenőrzését és köteles gondoskodni a megállapított hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű használat megszüntetéséről.
i) A vízmérő meghibásodását a fogyasztó a szolgáltatónak jelezni köteles.
j) A házi szennyvíz előtisztítómű, zsírfogó, homokfogó rendeltetésszerű üzemeltetéséről, illetve karbantartásáról a fogyasztó köteles gondoskodni.
k) A mellékvízmérő hitelesítéséről, cseréjéről, karbantartásáról a fogyasztó saját költségén köteles gondoskodni. A hitelesítés elmulasztása esetén a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja.
l) A vízmérő fogyasztó kezdeményezésére történő rendkívüli kivizsgálásának költségei a fogyasztót terhelik, azt a szolgáltatónál meg kell előlegeznie.
9.§
A víziközmű szolgáltatás igénybevétele során tilos:
a) Az engedély nélküli víziközmű rákötés (bekötés) készítése és üzembetartása (ideértve a bekötőcsonkkal megépült szennyvízcsatornára való engedély nélküli rákötést is).
b) Gazdálkodási tevékenységet végző fogyasztóknál az engedélyezett kontingenst meghaladó vízmennyiség szolgáltató hozzájárulása nélküli igénybevétele.
c) A vízmérő zárjainak megsértése, a vízmérő kiszerelése, illetve a mérési feltételek illetéktelen megváltoztatása.
d) A házi (saját kutas) egyedi vízellátó rendszer összekötése a közhálózatra kötött házi ivóvízhálózattal.
e) A közterületi vízvételi hely (közkifolyó) engedély nélkül történő ivóvíz vételezési célokat meghaladó igénybevétele.
f) A közkifolyóra tömlő szerelése.
g) A tűzcsapról víz vételezése, kivéve ha ehhez hozzájárulását adta a szolgáltató, illetve az igénybevétel tűzoltást szolgál.
h) A szennyvízcsatornába talajvíz, csapadékvíz, vegyi, toxikus, sugárzó, illetve robbanásveszélyes anyag vezetése, hulladék, szemét juttatása.
i) A szennyvízelvezetőmű aknáin keresztül szippantott (átszivattyúzott) szennyvíz, (talajvíz, csapadékvíz, összegyűjtött hó) rendszerbe juttatása.
Víziközmű bekötés
10.§
1) A víziközmű bekötések szabályait és feltételrendszerét a szolgáltató köteles a bekötést igénylő fogyasztóval megismertetni.
2) A víziközmű bekötésekhez szükséges szolgáltatói hozzájárulás érdekében a bekötést igénylő tervet köteles benyújtani a szolgáltatónak, melyre a szolgáltató 15 napon belül nyilatkozik. A bekötési tervre vonatkozó előírásokat a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.
3) A víziközmű bekötésekkel kapcsolatban felmerülő egyéb követelmények:
a) A jegyző hozzájárulása szükséges a közterület felbontásához, igénybevételéhez (a közmű üzemeltetők véleményezését követően).
b) Idegen ingatlanon bekötő vezetéket csak szolgalmi jog alapítása után lehet elhelyezni.
c) Az ingatlanok ellátását általában külön-külön létesítendő bekötéssel kell megoldani. Közös bekötéssel a szolgáltató előzetes hozzájárulása mellett az érintett tulajdonosok által kötött megállapodás alapján lehet az ingatlanokat ellátni. A tulajdonosoknak olyan - a létesítmény közös használatából eredő, a jogokat és kötelezettségeket tartalmazó - külön szerződést kell kötniük, mely tartalmazza a szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett nevét. Igazolni kell továbbá az átvezetési szolgalom bejegyzéséhez szükséges eljárás megindítását.
d) A szabálytalanul vagy engedély nélkül elkészült és a szolgáltató által feltárt bekötések megszüntetésére, átépítésére, illetve szabályszerűvé tételére a jegyző kötelezi a tulajdonost. A szolgáltató az engedély nélküli bekötés készíttetőjével, illetve használójával szemben jogosult a közterületi vezeték létesítésének időpontjától a feltárás időpontjáig tartó jogosulatlan fogyasztás teljes összegű díját és a felderítés költségeit követelni. A szabálytalan vagy engedély nélküli bekötésekkel kapcsolatos intézkedések visszamenőleg legfeljebb 5 éves időtartamra érvényesíthetők.
e) A házi bekötőcsonkkal megépült csatornarendszereknél előforduló engedély nélküli bekötések felderítésére a szolgáltató helyszíni ellenőrzést végezhet. A bekötőcsonkkal rendelkező, de még be nem kötött ingatlanon a fogyasztó a keletkező szennyvíz elhelyezését (elszállítását, elszikkasztását) a szolgáltató kérésére igazolni, illetve bizonyítani köteles.
f) A szennyvízcsatorna bekötőcsonkjára való rákötéshez is a szolgáltató írásos hozzájárulása és szolgáltatási szerződés megkötése szükséges.
g) A vízbekötés megszüntetését a tulajdonos kérheti a szolgáltatótól, melynek költségeit a tulajdonos viseli.
h) A vízhasználattal rendelkező építményt az ingatlan előtti közterületen megépült szennyvízcsatornába az ingatlan tulajdonosának a csatorna üzembehelyezését követő két éven belül be kell kötnie. Az ingatlan előtti közterületen már üzemben lévő szennyvízcsatornába a vízhasználattal és egyedi közműpótlóval rendelkező építmény bekötését az ingatlan tulajdonosának jelen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végeznie.
i) Az ingatlan előtti közterületen megépült közcsatornára való rákötésre a település jegyzője az ingatlan tulajdonosát - közegészségügyi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási indokok alapján - két évnél rövidebb időn belül is kötelezheti.
j) A jegyző a szolgáltató javaslatára kötelezi a fogyasztót a szennyvíz előtisztítómű, aknás rákötés és mintavételi hely megépítésére, illetve kialakítására.
k) Az előtisztítóból, homokfogóból, előülepítőből, zsír- és olajfogóból származó szennyvíziszap és zsiradék elhelyezését a létesítményt üzemeltető fogyasztó a kijelölt fogadóhelyről származó bizonylattal a szolgáltató kérésére igazolni köteles.
l) Építési engedélyt a jegyző csak a szolgáltató írásos nyilatkozata alapján ad ki.
m) Az ingatlan használatba vételi engedélyének kiadásához szükséges a szolgáltató és a fogyasztó között megkötött szolgáltatási szerződés, mely igazolja a víziközmű hálózatra való rákötés megtörténtét.
A vízellátás, illetve szennyvízszolgáltatás
11.§
A közterületi közkifolyók és tűzcsapok használata:
a) A létesítendő közkifolyók helyét és a megszüntetendő közkifolyókat a település polgármestere jelöli ki.
b) A közkifolyók vizét rendszeresen a bekötéssel nem rendelkező ingatlanok lakói vehetik igénybe. A fogyasztás az önkormányzat fogyasztásának minősül.
c) Ha a közkifolyót nem háztartási vízszükségletek kielégítésére veszik igénybe, akkor a használó köteles a szolgáltatóval erre vonatkozóan megállapodást kötni, és az elfogyasztott víz után (mérés, becslés, vagy átalány alapján) díjat fizetni.
d) A tűzcsapon tűzmegelőzés és gyakorlatozás céljából elfogyasztott vizet a tűzoltó szervezet fizeti meg.
12.§
1) A szolgáltató kezdeményezésére vízkorlátozást a település polgármestere rendelhet el vízkorlátozási terv alapján. A vízkorlátozás sorrendje vízfelhasználás szerint:
§ Egyéb (sport, locsolási, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi, stb.).
§ Gazdasági.
§ Természetvédelmi.
§ Állatitatási, haltenyésztési.
§ Gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó.
§ Létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa elhárítási.
A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
2) Műszaki okokból szükségessé váló szolgáltatás csökkenésről, kimaradásról, illetve a szolgáltató tudomására jutó, előre nem tervezett esetleges szolgáltatás (mennyiségi és minőségi) változásról a szolgáltató a fogyasztókat a következők szerint értesíti:
a) A korlátozással érintett terület forgalmas helyein (bolt, lépcsőház, stb.) kifüggesztett hirdetménnyel.
b) Huzamosabb ideig tartó, illetve sok fogyasztót érintő esetben a helyi vagy megyei újságban, helyi kábeltelevízióban és rádióban.
13.§
1) Szolgáltatás kimaradásánál a szolgáltató a fogyasztók ideiglenes vízellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:
Ha az ivóvíz szolgáltatás a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően, előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a szolgáltató az ivóvíz szükséglet kielégítéséről tartálykocsival köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő/nap mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de a 24 óránál rövidebb szolgáltatás kimaradásnál 25 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap a biztosítandó vízmennyiség. A szolgáltató a tartálykocsit úgy köteles biztosítani, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzáférhessenek.
2) A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles.
14.§
1) Az ingatlanok falára, kerítésére közüzemi jelzőtáblák elhelyezését az ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles.
2) Tilos a közterületen lévő jelzőtáblák, fedlapok, tűzcsapok, műtárgyak, szerelvények, berendezések rendeltetéstől eltérő igénybevétele és megrongálása.
15.§
A közhálózat, illetve az ellátás egészségügyi és műszaki veszélyeztetése a szolgáltatásból való kizárást vonhatja maga után, ha a fogyasztó:
a) A házi (saját kutas) vízellátó rendszert összeköti a közhálózatba bekötött házi vízvezetékrendszerrel.
b) A házi vízműrendszert, illetve vízmérőhelyet rendeltetéstől eltérően, egészségre veszélyes módon használja.
c) Veszélyes, mérgező, vagy a csatorna állagát veszélyeztető vegyi anyagot a csatornába bocsátja.
16.§
1) Saját vízbázissal rendelkező fogyasztó csak abban az esetben kérheti a csatornaszolgáltatás szüneteltetését, ha vízfelhasználást bizonyíthatóan és ellenőrizhetően szünetelteti.
2) Ha 9 hónapon át a tulajdonos (fogyasztó) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy állandó lakhelyéül, számlázási címéül hamis címet jelöl meg, a szolgáltatásból kizárható.
A szolgáltatott víz és az elvezetett szennyvíz mennyisége, díja és annak megfizetése
17.§
1) Az ingatlan vízhasználatát a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség szerint kell megállapítani. A bekötési fogyasztó hely tulajdonosa (képviselője) részére a szolgáltató a bekötési mérőhöz tartozó mellékvízmérők fogyasztási adatairól a tulajdonos (képviselő) kérésére tájékoztatást ad.
2) A mellékvízmérővel ellátott lakások, illetve helyiségek vízfogyasztása a mellékvízmérőn mért vízmennyiségből, valamint a bekötési vízmérőn mért mennyiségnek az adott lakásra, illetve helyiségre jutó részéből áll. A mellékvízmérőkkel részben felszerelt tömbházak mellékvízmérő nélküli lakásainak, illetve helyiségeinek vízfogyasztása a bekötési vízmérőn mért mennyiség reájuk jutó részéből áll.
3) Mellékvízmérő nélküli tömbházak, illetve több fogyasztási hellyel rendelkező ingatlanok vízfogyasztását, valamint a bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatot mérő mellékvízmérők fogyasztási különbözetét a tulajdonközösség saját szabályai szerint osztja el, annak megfizetéséért a tulajdonközösség felel.
4) A tulajdonközösség minden esetben köteles kijelölni a bekötési vízmérő számlájának címzettjét.
5) A mellékvízmérőnek a házi vízhálózatba történő utólagos beépítéséhez a szolgáltatónak, az ingatlan tulajdonosának, a bekötési vízmérő szerinti fogyasztónak a hozzájárulása szükséges. A mellékvízmérő használatára külön szerződést kell kötni.
18.§
Ha az ingatlan nem rendelkezik bekötési mérővel a szolgáltató helyszíni felmérés és az 1/1995. (I.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete alapján meghatározott átalánymennyiséget számláz a fogyasztó felé. Az ingatlan tulajdonosát a jegyző kötelezheti saját költségén bekötési vízmérő felszereltetésére.
19.§
Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló vízmérő nem mér, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott vízmennyiséget a szolgáltató a megelőző 12 hónap összes fogyasztásából a számlázási ciklusra számított átlagfogyasztásként határozza meg. Amennyiben 12 hónapos adatsor nem áll rendelkezésre - rövidebb ideje történik a szolgáltatás igénybevétele - úgy a rendelkezésre álló hónapok fogyasztási átlagát számlázza a szolgáltató a fogyasztó felé.
20.§
1) A kibocsátott szennyvízmennyiség hitelesített szennyvízmennyiségmérő hiányában a tárgyidőszakban fogyasztott vízmennyiségnek megfelelően kerül megállapításra. Abban az esetben, ha a fogyasztó saját kútjából származó vizet (is) használ és az ebből keletkező szennyvizet a közcsatornába juttatja, e vízhasználatot a szolgáltató által zárral ellátott a fogyasztó által hitelesíttetett vízmérővel mérni és a csatornadíjat megfizetni köteles.
2) Ha a fogyasztó a locsolóvizet szabályszerűen kialakított mérőhelyen, a szolgáltató által zárral ellátott a fogyasztó által hitelesíttetett vízmérővel méri, az így elfogyasztott és mért víz után a szennyvízdíjat a szolgáltató április 01. és szeptember 30. közötti időszakra nem számlázhatja.
3) A locsolóvíz felhasználást mérő vízmérő a fogyasztó tulajdonában áll, így karbantartásáról, hitelesítéséről, javításáról ő köteles gondoskodni.
21.§
1) A szolgáltató tulajdonában álló bekötési vízmérők - mindenkori mérésügyi jogszabályban előírt gyakoriságú - hitelesítéséről a szolgáltató saját költségén köteles gondoskodni. A mellékvízmérő javítása - mindenkori mérésügyi jogszabályban előírt gyakoriságú - hitelesítése a fogyasztó feladata.
2) A költségek előzetes megtérítése mellet a fogyasztó kérheti a bekötési vízmérő soron kívüli hitelesítését. Ha a vízmérő a fogyasztó hátrányára a mindenkori érvényes mérésügyi jogszabályban foglalt értéknél nagyobb hibával mért a megkifogásolt időszakra a vízfogyasztást jelen rendelet 19.§ alapján állapítja meg a szolgáltató.
3) Ha a vízmérő megfelelő pontossággal, illetve a szolgáltató hátrányát eredményező hibával mért a fogyasztó köteles a mérőleolvasáson alapuló mennyiség után a díjat megfizetni.
22.§
1) A víziközmű szolgáltatások árhatósági jogkörében a települési önkormányzat képviselő-testülete, a szolgáltató beterjesztését követő 30 napon belül állapítja meg a szolgáltatási díjakat. A mindenkori érvényes szolgáltatási díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
2) A távhőszolgáltató gazdasági társaság a lakosság részére előállított melegvízhez felhasznált ivóvíz és csatornahasználat után térítést lakossági áron fizet.
23.§
A szolgáltató a vízfogyasztást vízmérővel rendelkező fogyasztók esetében rendszeresen történő vízmérő leolvasással állapítja meg, melyet a fogyasztó köteles lehetővé tenni. A fogyasztó leolvasáskor jogosult ellenőrizni a leolvasott adatok helyességét. Indokolt esetben (árváltozás, leolvasás lehetetlenné válása, stb.) két mérőleolvasás között a szolgáltató jogosult a fogyasztást jelen rendelet 19.§ alapján megállapítani.
24.§
1) A megállapított vízfogyasztás alapján a szolgáltató számlát bocsát ki, melynek ellenértékét a fogyasztó
a) folyószámlán keresztül a pénzintézet és a szolgáltató lebonyolításában,
b) postai készpénz-átutalási megbízáson a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül,
c) közvetlen díjbeszedésnél a számla bemutatásakor azonnal köteles a szolgáltatónak kiegyenlíteni.
2) A fogyasztó az esetleges számlareklamációját a kézhezvételt követő 15 napon belül kezdeményezheti, de a reklamáció a fizetési határidő tekintetében nem halasztó hatályú.
3) Jogos számlareklamáció esetén a szolgáltató a többletfizetést a fogyasztó kérésének megfelelően 10 napon belül visszatéríti, vagy a következő számlát (számlákat) a többletfizetéssel csökkenti.
25.§
1) A szolgáltatási díj késedelmes, illetve meg nem fizetésének következményei:
a) A fizetési határidő eredménytelen eltelte után a szolgáltató felszólítja a fogyasztót a díj megfizetésére.
b) A fizetési felszólítást követő 30 napon túl a szolgáltató jogosult a fogyasztóval szemben fennálló követelését jogi úton érvényesíteni és egyidejűleg a területileg illetékes ÁNTSZ-t értesíteni.
c) A fizetési felszólítást követő két díjfizetési ciklust követően a szolgáltató jogosult a fogyasztó vízfogyasztásának korlátozására, illetve a kizárására.
2) A szolgáltató a tartozás megfizetését követően a korlátozást (kizárást) 5 munkanapon belül köteles megszüntetni. A korlátozás (kizárás) és ezek megszüntetésének költségei a fogyasztót terhelik.
26.§
Ez a rendelet 2000. január 01-én lép hatályba, egyidejűleg az 5/1995. (II. 01.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 16/1998. (XII. 16.) számú rendelet hatályát veszti.
Dr Blazsek Balázs Bor Imre
jegyző polgármester
*A képviselő testület a rendeletet az 1999. Szeptember 15-i testületi ülésén fogadta el.
1. számú melléklet
A gazdálkodó szervezetek által fizetendő viziközmű fejlesztési hozzájárulás mértéke:
Viziközmű fejlesztési hozzájárulás ivóvíz esetében:
| Vízigény (m3/nap) | Viziközmű fejlesztési hozzájárulás (Ft/m3) |
|---|---|
| 0-1 | 86.000.- |
| 2-5 | 60.000.- |
| 6-10 | 47.000.- |
| 10-től | 36.000.- |
Viziközmű fejlesztési hozzájárulás szennyvíz eletében:
| Szennyvízigény (m3/nap) | Viziközmű fejlesztési hozzájárulás (Ft/m3)0-1 99.000.- |
|---|---|
| 2-5 | 82.000.- |
| 6-10 | 59.000.- |
| 10-től | 49.000.- |
A legkissebb napi víz- és szennyvízigény mértéke 0,1-0,1 m3.
A fizetendő viziközmű fejlesztési hozzájárulási díjak a m3/nap vízigénnyel szorzandók.
2. számú melléklet
Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvényben biztosított jogkörben ejárva Paks város közigazgatási területén alkalmazható ivóvíz- és csatornahasználati díjakat az önkormányzati képviselő-testület az alábbiak szerint állapítja meg.
A megállapított díjak a szolgáltatást igénybevevőkre és szolgáltatóra nézve kötelező.lakossági /háztartási/ ivóvízdíj 120 Ft/m3+ÁFA
lakossági /háztartási/ csatornahasználati díj 92 Ft/m3+ÁFA
nem háztartási fogyasztás /közület/ ivóvízdíj 187 Ft/m3+ÁFA
nem háztartási fogyasztás /közület/ csatornahasználati díj 204 Ft/m3+ÁFA
szennyvíztisztítás, kezelés díja 330 Ft/m3+ÁFA
A megállapított árak 2001. január 1. napjától alkalmazhatók.